év: 2013
típus: környezetalakítási, urbanisztikai és elhelyezési ötletpályázathelyszín: Budapest / Városliget
funkció: Múzeumnegyed
volumen: 1,8 km2
építészet: Golda János / Kamuti Géza / Stiebel Rita / Szepesi János
TERVEZÉSI ALAPGONDOLAT
"...úgy felállítandók az ezen intézetben levő
gyűjtemények, hogy azok tükör gyanánt szolgáljanak a nemzet mind szellemi, mind
anyagi tekintetbeni haladására vagy hátramaradására, hogy a történetíró,
archeolog, természetvizsgáló, mezei gazda, bányász, iparűző, művész sat.
elsőtekintettel alapos tudomást szerezhessen szakához tartozó minden
tárgyakról, és ezen tekintetből minden gyüjtemény úgy felállítandó, hogy ne
csak a szemnek szolgáljon gyönyörül, hanem mindenki, kivált a szakértő, könnyen
mozdíthassa annak a használatával kitűzött célját, s vállalatát elő. "
" A' múltnak képviselői az emlékek, ezek
testesítikmeg a' köteléket, mely a bennünket összefűz, szent örzésök a'
nemzetiség első kötelessége. Ezekhez kapcsolódnak eszméink őseinkről, ezekből
látjuk, hogy tekinték ők a' világot, ezekben mutatkozik a múlt századok ízlése.
Ki legkisebbet is közülök elront vagy elveszni hágy, a' múltnak dicső
palotájából egy követ tör ki, ' s tulajdon állásának alapját megrongálta, mert
ha magasan állunk, csak a' múlt az, mi bennünket felemelt, mit lábunkkal
tapodni nem kell"
Pulszky Ferenc
A Városligetben meglévő múzeumok kiegészítéseként , az
új funkciók a Liget már kialakult közlekedési rendszerére vannak felfűzve úgy,
hogy a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a jelenleg helyszínen
található épületeket és próbálják ezen épületek helyeit elfoglalni.
VÁROSSZERKEZETI ALAPGONDOLAT
Bécs Múzeum negyed
Az egykori császári lovarda átalakításával és kiegészítésével a belvárosban kialault egy változatos muzeumnegyed. A régi és az új épületek és a belvárosi szituáció révén egy folyamatosan vibráló, pörgő változatos kulturális és szórakoztató színtér jön létre, ahol a hely a kultúra és a városi találkozás pontja.
Berlin Múzeum- insel
Berlin központjában a spree folyó északi csücskén helyezkedik el a múzeum sziget, amely öt museum épületből áll. A szigeten 1820-tól folyamatosan épülnek Museum épületek, amelyek az ország értékes antik és ókori műemlékek, műkincsek kiállítása és tárolása. A terület a felhalmozott kulturális javak gyűjtőpontja és egyben kulturális sűrűsödési pont.
Budapest Múzeum negyed, vagy Múzeum liget
A terület jelenlegi állapotában is Múzeum liget, ahol a múzeumok finoman elszórva pozícionáltak már a szimbolikussá fontos találkozási és kulturális helyekké váltak. A hely- liget jelen állapotában inkább egy heterogén széttöredezett terület benyomását kelti, amely önmagában működő területeket jelöl, amelyek külön külön jól működnek, külön elemekként. Ahol ki ki megtalálja a maga helyét, legyen az idős, vagy fiatal. A tervezés egyik legfontosabb szempontja a terület különálló karaktereinek a megtartása úgy, hogy ne legyen széttöredezett. A terület növény és fa állománya kiemelten védendő, állománya felülvizsgálandó, szükség szerint cserélendő. A töredezett elemek, mind egy funkciót tartalmaznak, amelyek önmagában működnek, az emberek szeretik és használják. Cél, hogy minél kisebb beavatkozással jobban működövé tegyük.
Beépítés
A terület a Terézváros a budapestiek és az ország lakói által is használt pihenési kikapcsolódási szórakozási és kulturális hely. A sűrű belvárosi környezet és terhelés miatt fontos cél a tervezendő épületeket úgy elhelyezni, hogy minél kisebb helyi lokális terhelést adjanak. A területeken meglévő karakterek identitását megerősíteni javítani szükséges. Az egyensúly állapot elérése a cél, úgy elhelyezni az épületeket és úgy létrehozni új funkcionális elemeket, hogy az ne nyomja el a pihenésre, rekreációra vágyó emberek odatartozását.
A liget egy változó világ már nem közparkként műkdödik, jelen állapotában is múzeum liget. Minél kisebb terhelés elérése érdekében az épületekt az terület kölönböző pontjain helyezzük el, úgy, hogy a tudás, a kultúra és a liget megismerésének az élménye összefonódjon.
A területen lévő épületek tereinek szerkezeti rendszerét használva, életrekelve, a minél kevesebb építést, a terület minél kisebb terhelését tűztük ki célul. Az új épületek szerkezeti rendszere elbontható, például faszerkezetű szétszedhető rendszer szerű.
TÉRRENDSZER
A Városligetben meglévő múzeumok kiegészítéseként , az
új funkciók a Liget már kialakult közlekedési rendszerére vannak felfűzve úgy,
hogy a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a jelenleg helyszínen
található épületeket és próbálják ezen épületek helyeit elfoglalni.
NÉPRAJZI MÚZEUM
A budapesti Néprajzi Múzeum a legkorábban szerveződött
európai szakmúzeumok sorába tartozik. Születésnapjaként 1872. március 5-ét
tartja számon a tudománytörténet, amikor Xántus Jánost (1825-1894) kinevezték a
Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának őrévé.
Időközben folyamatosan gyarapodtak az intézmény
nemzetközi és magyar gyűjteményei, különösen Fenichel Sámuel és Bíró Lajos
új-guineai, Fuszek Rudolf kameruni és libériai, Teleky Sámuel és Torday Emil
afrikai, Almásy György közép-ázsiai, Baráthosi Balogh Benedek Amur-vidéki,
Róheim Géza ausztráliai, Diószegi Vilmos szibériai és mongóliai gyűjtőútjai,
illetve a hazai kutatások terén Bátky Zsigmond, Györffy István, majd Fél Edit,
Kresz Mária több évtizedes tevékenysége révén.
A Néprajzi Múzeum elhelyezését tekintve az urbánusabb
részhez tartozó pozícióban van, mely emellett a ligetbe ágyazódik. A meglévő
nagy múzeumok után (Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok) a városligeti sétányok
utvonalára felfüzve méltó helyre kerül.
A szükséges 21000m2 alapterületű épületet a meglévő
Hungexpo épületeinek figyelembevételével kívánjuk kialakítani. Felhasználjuk a
megtartható szerkezeteket, átértelmezzük a meglévő tereket, és a bővítés során
előnyben részítjük az előregyártott, késöbbiekben könnyebben elbontható
szerkezeteket.
A telepítésnél, fontos szempont az átjárhatóság, a
nyitottság, a védett zónák kialakítása. Több irányú megközelítés.
MAGYAR FOTOGRÁFIAI MÚZEUM
A Múzeum elsősorba eredeti negatívokat,
fényképezőgépeket és a képek készítéséhez szükséges tárgyakat, mint
objektíveket, fénymérőket, vakukat, vetítőket, laborfelszerelési tárgyakat,
műtermi berendezéseket, hirdetéseket, játékokat és eszközöket a fényképezés
feltalálása előtti időszakból, relikviákat, érmeket, díjakat, levéltári
dokumentumokat a fotográfia egészéről. Továbbá könyveket, folyóiratokat,
katalógusokat, kisnyomtatványokat, hang- videó-, CD- és egyéb hordozókon
rögzített visszaemlékezéseket, interjúkat, portrékat a fényképészet köréből,
könyveket, albumokat, kiadványokat, gyűjt. Egyszóval mindent, ami a magyar és
az egyetemes fotográfia történetében valamely szerephez jutott.
A múzeum széles közönséget vonzó, a hazai fotográfusi
közösséget összefogó és munkájukhoz lehetőséget nyújtó intézményként lenne
kialakítva, amely műhelyként is rendelkezésre áll majd a szakma és a
nagyközönség számára.
A Magyar Fotográfiai Múzeum telepítését leginkább a természetes pozíció jellemzi. "Erdő"
mélyén lévő terület használata. A rátalálás élménye. A fák között meghúzódó
épület, kedvező adottságaival ad otthont a fotóművészet szerelmeseinek. A Fővárosi Kertészeti Vállalat jelenleg használt
épületének átalakításával, minimális bontásával, kiegészítésével, pavilonszerű
bővítésével nyerné el új formáját a Magyar Fotográfiai Múzeum épülete. A
szükséges 6200m2 alapterület kényelmesen elhelyezhető az előzőekben felvázolt
bontás / bővítés / átalakítás elveinek figyelembevételével.
ÚJ NEMZETI GALÉRIA
LUDWIG MÚZEUM
KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM
Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült
Iparcsarnok helyére tervezett épület a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) egyik
kiállítási helyszíne volt. Az épületet a háború után 1947-ben újjáépítették.
majd a BNV 1974-es elköltöztetése után évekig bútorraktárként használták. A Budai
Ifjúsági Park állagának erőteljes romlása, majd 1984-es végleges bezárása miatt
keresett a főváros akkori vezetése új helyszínt az ifjúsági szórakozás számára.
Ennek nyomán került áttervezésre, majd hasznosításra a városligeti csarnok. A
folytonosság filozófiája. A hosszú utat megtett épület és hely,
újraértelmezése, új funkcióval való feltöltése.
Az épület és a fák megtartásával a megérkezés
természetes módon kirajzolódik. A közel 40000m2-es alapterület, jó
térszervezéssel, szükséges bontásokkal, átalakítssal és bővítéssel, jól
elhelyezhető a meglévő Pecsa területén. Az új
épületrész a meglévő kültéri burkolt
felület helyén kerül kialakításra. Ráépítkezés, nem elépítés. Megújulás és
átalakulás. Metamorfózis. A ma funkcionális, de elavult sportpályák kortárs
múzeumkertként tudnak továbbélni. Az urbánus felületekből természetes kertek
kialakítása. A múzeumkert a múzeum együttes részévé válik. Az épület
bontásából fakadó nagy terhelés minimalizálása. A felhasználható terek és
szerkezetek újragondolása. Az új épületrészek tervezésénél
alapvető szándék az elbontahtóság, a szerkezeti rendszerek változtathatósága.
Pavilonszerű építészet. Nem az örökkévalóságnak építés. A meglévő
ifjúsági funkció újrapozicionálása a területterhelések miatt.
MAGYAR ÉPÍTÉSZETI MÚZEUM
A múzeum célja az építészet társadalmi beágyazottságának
megerősítése. Gyűjti, feldolgozza, kutathatóvá teszi és bemutatja a magyar
építészet történetére vonatkozó dokumentumokat és tárgyakat. Érzékenyen reagál
a kortárs hazai és nemzetközi építészet, városépítészet, környezet- és
tájtervezés tendenciáira, eseményeire. Kiállításain, szakmai és közönség
rendezvényein azon dolgozik, hogy elősegítse a társadalom számára az építészet
szakmai céljainak megértését, az épített környezet jobbításáért kialakuló
párbeszédet.
A német minta alapján (Kunsthalle: Műcsarnok)
megálmodott kiállítótér az Országos Általános Kiállításra készült el 1885-ben
Kauser Gyula (1855-1920) és Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei alapján észak-olasz
reneszánsz stílusban. Csakhogy a városligeti épület hamar kicsinek bizonyult a
Műcsarnokkal szemben támasztott elvárásoknak.
Ugyan felmerült az ötlet, hogy az épület jelentős
bővítésével mégis használható lenne Műcsarnokként, de végül elvetették, mivel
„közel annyi költséget igényelne, a mennyiért a technika legújabb vívmányainak
felhasználásával egy, a jelen viszonyok között minden tekintetben, tehát
fekvés, terjedelem, világítás és biztonság tekintetében tökéletesen megfelelő,
egészen új épületet lehetne emelni.”
Úgy gondoljuk, hogy ez a szemlélet kezd háttérbe
szorulni, sokkal fontosabb nézőpontok kerülnek az előtérbe, mint pl: meglévő
értékek megtartása, környezetterhelés csökkentése, hulladékkezelés
optimalizálása. Ezen szempontok figyelembevételével, elképzeléseink
szerint elegáns és méltó helye lenne a Magyar Építészeti Múzeumnak ebben a
házban. Természetesen
a mai kor igényei szerinti átalakítás, korszerűsítés, a terek újra értelmezése,
meglévő értékek megóvása szükséges. Az épület szép telepítésű, jól
megközelíthető, a terei alkalmassá tehetőek az építészeti értékek bemutatására. A Ligeten
belüli pozíciója erős, elegáns.
MAGYAR ZENE HÁZA
“Mi a zene? A
zene oly nagy és nagyszerű művészet, amely mélyen hat az ember legbelsejére. A
zene az ember legősibb kifejezési formája, ősibb mint a nyelv, vagy a
képzőművészet. Az emberi hangból és az égető szükségből született, hogy
kapcsolatba kerüljünk embertársainkkal. Egy közös nyelv, az érzés és a
szenvedély közös nyelve. De nem dolgokról beszél, hanem csakis jó és
rosszlétről, mint amelyek az akarat számára egyedül valódiak.
A zene sokféle lehet: kifejező és közlékeny, megindító
és ihletett, de ritkán véletlenszerű, még akkor sem az, ha a tenger szűnni nem
akaró moraját, vagy a madárdal spontaneitását idézi. Az újszülött sírása éppúgy
igazi zenei hang, mint a mennydörgés robaja, a bab, a borsó zörgése, az
aljnövényzeten tapadó láb surranása”
Arthur Schopenhauer: A zene esztétikája.
Helyfoglalás. A meglévő zenesátor területén, annak
kiegészüléseként, bővítményeként egy mai, modern, kortárs karakterisztikájú
épületegyüttes szolgálná a Magyar Zene Házát. Kedvező
kapcsolat létesíthető a közelben található
Magyar Táncművészeti Főiskolával is. A tervezett
létesítmény szükséges 6800m2-es alapterülete kényelmesen elhelyezhető az adott
területen úgy, hogy a hely kedvező adottságait optimálisan kihasználja. Az
épületegyüttes, rendezett telepítése révén, zártabb befogadó és egy nyitottab
(szín) épületből áll, melly maguk közé feszít egy zenei funciókkal, feltölthető
belső udvart. A Széchenyi fürdő területének közelsége, az urbánusabb,
populárisabb környezet több embert képes a Zene Házához csalogatni. Az épület
telepítéséből és helyzetéből adódóan, nem visszavonuló, inkább aktívabban
kommunikáló épület tud lenni.
ZÖLDFELÜLETI RENDSZER
A terület számos értékes növény ás faállománnyal
rendelkezik, amelynek védelme elsődleges prioritás számunkra, ugyanakkor,
tapasztaltuk és tudjuk azt, hogy szükség van a terület növényállománynának frissítésére, ezért
bizonyos helyeken szükséges a fák kivágása és újak ültetése. A
terület egyik legértéksesebb része a Rondo, amely platán fákkal szegélyezett. Célunk,
hogy ezt a területet gazdagítsuk és új fák ültetésével létrejöhet az egykori
szakrális hely. Tervezési koncepciónk volt, hogy a meglévő
épületeket nem bontjuk el teljesen, hanem használjuk tereiket és szerkezeteiket
és ezáltal a környezetet kevésbé terheljük.. Fontos szempont volt még a
változatos növény és kertészeti elemek létrehozása így a Ludwig Múzeum és a
Kortárs Múzeum területénél található aszfalt pályák helyett változatos növényállománnyal
rendelkező múzeum kertet hoztunk létre. Ugyancsak tervezési szempont volt, a
nem használt utak, közlekedő sávok szűkítése, megszüntetése, és füvesítési,
zöld területté alakítása. Ökologikus szempontból fontos volt megújítani a tó
működésének a rendszerét, mert eddig zárványként működött, fontos volt, hogy
áramlás jöjjön létre és ezáltal javítsa a tó biológiai rendszerét.
KÖZLEKEDÉSI RENDSZER
Koncepcionális
tervezési válaszunk volt, hogy a nagy forgalmú utakat, mint az M3-as lehajtói
kizárjuk a területről és a forgalmat a Hungária körútra tereljük. Ezáltal az
eddig ketté vágott terület újra egyesülni tud zöldfelületként. A területre
autós forgalmat csak célirányú szándékkal engedünkt és az autókat kizárjuk a
területről. A terület leginkább gyalogosan használható, de lehetőség van a
múzeumok előtt elhelyezett midibusz megállókban csatlakaozni a közösségi
közlekedéshez is. Első számú prioritásként a gyalogos és biciglizőket
támogatjuk a ligetben, a terület adottságai miatt és ezenkívül elektromos
midibusz hálózatot hoznánk létre, amely a múzeum épületek között, bizonyos időintervallumban
jár. A parkolást a
területen kívül kívánjuk megoldani. A parkolást igénybe vevő emberek
szétválasztásával. A P+R parkolót a Mexikói úton kívánjuk elhelyezni, ahonnan
könnyen megközelíthetőek a nagyobb alapterületű múzeumok, mint a Kortás és a
Ludwig Múzeum. Személyi parkolót alakítanánk ki a területen kívül max 400 m-es
körzetében (Vasúton túli Szabolcs utcában, Podmaniczky úton, Városligeti
fasorban, a Hermina út és az Ajtósi Dűrer sarkán, Hungária körút és a Kós Kroly
sétány kereszteződésében, és a Mexikói úton) ezen kívül a park peremén
egysávban folyamatos parkoló sávot létesítünk a parkot használók számára.
Az 56-osok terének
leburkolt felülete átalakul és
természetes része lesz a ligetnek, amely számos funkciót tartalmaz. Az általunk
a - mindent tudó varázszsőnyegnek -becézett terület ötvözi a városi tér és park
hangulatát, burkolt felületekkel, csobogóval, fákkal, füvesített területtel és
időszakosan használt parkolókkal. A területen megtalálhatóak az áthelyezett sport
funkciók, kosárlabda pálya, kézilabda pálya, kispályás foci pálya, gördeszka és
bmx pálya, illetve itt található a mai gondolatként megfogalmazott természetes
Rondo, ahol a tengelyt bár nem építjük vissza, a terület erős kisugárzással
rendelkezik majd. Ez a hely ahol az emberek
platán fák alatt padokon ülve élvezhetik a csendet. A terület műcsarnok
felőli részén igazi városi tér akalul ki fákkal és fűvel, amely múzeumi
előadások, vetítések tartására is alkalmas lehet.
FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS
Építészet + környezet
védelme + fenntarthatóság + helyi erőforrások + megújuló energiák alkalmazása +
környezettervezés. Tervezési metódusunk
a helyi potenciál erőforrások alkalmazásán, azok tudatos, -az egyes épületekhez
szükséges mértékű – felhasználásán, a fenntarthatóság alapelvein nyugszanak. Az
épületek alacsony energiafelhasználása, az épületszerkezeti (egyszerű logikus
szerkezet felépítés, helyi-, elemes elbontható – természetes anyagok), - a
környezetbe illesztés (tájolás, benapozás, helyi erőforrások) a mai korszerű
épületgépészeti rendszerek, az épületek és közvetlen környezetük természetes
belső és külső mikroklima egyensúlyával összhangban tudnak szerves részeivé
válni a ligetnek.
Az egyes épületek energiaellátása a decentralizált szemléletet követve a meglévő / megmaradó, és az új hozzáépítéssel, energetikai rendszerrel összhangban lehet gazdaságosan, környezetet kímélve (az egyes energiaellátó rendszerek működő, ép részeinek felhasználása), alacsony energiaellátású rendszert létrehozni.
A 7/2006 TNM
rendelet, azt módosító 40/2012 BM rendelet és az épületek energiahatékonyságról
szóló EU irányelvekkel összhangban, cél az energiatudatos, közel nulla
energiafelhasználás elérése, elsősorban low-tech gépészeti rendszerek
alkalmazása.
Az új építésű
épületeknél a primer – geotermikus - hőenergiát, az épületek alapozásaként
megépített cölöp alapokba helyezett csővezetékek, valamint az alacsony
előremenő fűtési rendszer hőmérséklet szolgálja. A szellőzéssel, - és a
transzmissziós hőveszteséggel- kifelé áramló energiát hővisszanyerő
szellőzéssel optimalizálnánk. A meglévő épületeknél, ahol releváns- elsősorban a helyi
adottságokat figyelembe véve alakítanánk ki a fűtési – melegvíz ellátást,
kombinálval egy esetleges új rendszer beépítésével, a magas hatásfokú
levegő-víz hőszivattyúk szolgáltatnák.
Fontos szempontnak
gondoljuk azt, hogy a ligetben helyet kapjanak olyan funkcók, amelyek a
gyerekeket környezettudatos viselkedésre és a bizonyos folymatok megértésére
ösztönzik. Ezért fontosnak tartjuk az ifjusági park jó pozícionálását és
kialakítását. Az épített környezet, így az épület is a fiatalok gondolkodásának
a formálásában is részt vesz, fontosnak tartjuk olyan elemek elhelyezését,
amelyek bemutatják a jövő technológiájának logikáját, ahol a gyermek megtanulja,
hogy kell felelősséggel gondozni a területet. ( Közösségi kertek, napenergia hasznosítás..)
A területen felállítanánk olyan példaértékű műszaki
megoldásokat, amelyeket kipróbálva érthetővé válnak ezek a jövőbe mutató
kezdeményezések. Ilyenek lehetnek többek között különböző vízgyűjtő pontok
kialakítása, amelyeket fel lehet használni a terület locsolására, dinamikus
mozgást felfogó energia termelő mezők kialakítása stb.