"A vasúttól a sportcélú városközpontig"

év: 2012
típus: városépítészeti ötletpályázat
helyszín: Budapest / XV. ker. / Rákospalota Városközpont
funkció: "A vasúttól a sportcélú városközpontig"
volumen: 250.000m2
építészet: Farkas Mária Magdolna / Golda János / Mészáros Erzsébet / Szepesi János
munkatársak: Horváth Julianna / Rácz Sándor / Stiebel Rita

A központ tágabb környezeti kapcsolatai

Budapest külső kerületeinek egyre halmozódó alapproblémája a városiasodás megkésettsége, az elmaradó közösségi urbanizálódás, illetve az identitást biztosító központok kialakulatlansága és a hálózatok fejletlensége. Átfogó társadalmi-kulturális-műszaki modellek híján a fejlesztési elképzelések rendre elakadnak, vakvágányra futnak, vagy zárványként elszigetelődnek.

Olyan erős, meghatározó környezeti - hálózati elemeket kerestünk, amelyek több szinten is biztosíthatják a tervezett városközpont tágabb környezeti beágyazódását, és ezzel integrált továbbfejlődését. A közösségi odatartozás újtípusú mintáihoz kell kidolgozni a feltételeket ahhoz, hogy a nagyvároson belüli lokalitás megint vonzó értéktartalmakkal telítődjön.

A zártpályás közösségi közlekedés intenzív továbbfejlesztése alapvetően fontos a lakóhely és a munkahely gazdaságos és sokrétű összekötésére, a munkát keresők kiszolgálására.

Az elővárosi vasút Rákospalotán szerencsére kiinduló adottság. A vasúthálózat Budapest robbanásszerű városfejlődésében fontos stratégiai szerepet játszott annakidején a fénykorban, de az utóbbi nyolc-kilenc évtized ebből a szempontból jórészt kiesett és mára anakronisztikusan elmaradottá vált. Pedig óriási lehetőség a meglévő gyűrűs-sugaras pályahálózat aktiválása, korszerű zártpályás elővárosi tömegközlekedési hálózattá fejlesztése. De talán még ennél is fontosabb a valóságosan utasbarát átszállóhely kialakítása. 

A másik kiemelt integráló elem a külső körvillamos, a 12-es villamos pályájának a tervezett forgalommentesített rákospalotai központon - a Fő utcán, Fő téren, Jókai utcán (vagy a Beller Imre utcán) – keresztül, majd a Szentmihályi út mentén vezetett meghosszabbítása és az Újpalotai 3-as villamos pályájával való összekötése. Ez a külső gyűrűs, horizontális kötött pálya összekapcsolná a közösségi intézményekkel a szegényesen ellátott  Újpalotai lakótelepet a kialakítandó városrészközpont létesítményeivel. A vasút és a villamos egyaránt erős kulturális-mentális vonzerővel rendelkezik: szeretik az emberek. Fontos, hogy lehetőség legyen több belvárosi csomóponthoz eljutni a helyi járatokkal. 

A harmadik kiemelt hálózati elem a felületfolytonos, minőségi térburkolat és zöldfelületi rendszer, amely  összefogja a tervezett városközpont teljes területét és csápokat nyújt a közvetlen, illetve tágabb környezete felé: egyrészt Újpest felé a kiszélesített zöld liget-felüljárón keresztül (összekapcsolva ezzel a két városközpontot), másrészt a Régi Fóti út és a Szentmihályi út mentén javasolt kerékpárutakkal a kerület egyéb alközpontjai, Újpalota, Pestújhely és a belső területek felé, továbbá a Szilas-patak környékére.

A központi szerep kialakítása

A tervezett kerületközpont városépítészeti identitásának alapja a felismerhetőség, a beazonosíthatóság és a funkcionálisan önálló közösségi rész-karakterek  egymást kiegészítő szinergiája. 

Rákospalota városközpontja geometriailag a városrész szélére esik a vasúti vágányok mellé, szabályosan elvágva Budapest belsőbb kerületeitől. A meglévő felüljáró tovább rontja ezt a vizuális helyzetet, a közvetlen környezetének állapotát a kislépékű városszövetbe való beékelődésével. A tervezési folyamat során lépésről lépésre haladva jutottunk el ahhoz a megoldáshoz, amely átfogóan tudja kezelni a megoldandó feladatokat: felüljáró – vasút állomás – parkolók – piac – élhető terek – látványos megjelenés – közlekedési csomópont – Újpesttel való kapcsolat. Azzal, hogy a felüljárót belefoglaltuk egy tájépítészeti elembe, teljes mértékben felértékelődött a vizuális és fizikai értéke, egy minőségi zöldfelületen át lehet sétálni a szomszédos kerületbe. Tovább erősödik az új elem értéke, hogy alászerveztük a vsúti megállót – piacot – üzleteket – buszmegállókat – földalatti kapcsolat van a két peron oldal között – 100 parkolót – 100 kerékpártárolót. A Karácsony Benő parkot és az új felüljáró ligetet egy koncepció mentén kellett kezelni. A park végében lévő bevásárló (tesco express) épületet lebontottuk, helyébe térfalat építettünk, mellyel lezártuk a parkot és a mögötte lévő tömbbel tényleges utcát alakítottunk ki csillapított forgalommal, felszíni parkolókkal. Az új térfal épület két elemből áll: jelépület és inkubátor ház. A jelépület információ, multimédia funkciókat tartalmaz. A felüljáró liget újpesti oldalán a víztorony emelkedik ki, a rákospalotai oldalon a gyorsforgalmi úton közeledve az új jelépület határozza meg a központ vizuális képét az átutazóknak. Fontos volt, hogy a gyorsforgalmi útpálya ívét elhúzzuk a parktól, elegáns gyalogos átjárót biztosítva a kulturális központ – főtér – sportliget felé.

A felüljáró alá helyezett vasútállomás eszközváltó komplex közlekedési csomópontja felett Újpest felé átívelő felüljáró-liget folytatása a Karácsony Benő városi rendezvénypark és a helyi alkotók inkubátorháza.  Ez a minőségi zöld térburkolati rendszer bevezet a Fő út és a Bácska utca közötti városmagba, amely a jelenlegi ipari funkció fokozatos kitelepítésével jön majd létre. 

Az önkormányzati hivatal bővítésével korszerű ügyfélszolgálati központot javaslunk létrehozni, az ügyfeleket kiszolgáló, a Fő utca felől megközelíthető többszintes parkolólemezzel. 

A kulturális városmag tervezett szövete zártsorú, három-négyszintes városi lakóházakból áll és a magas színvonalú urbánus élet élhető kereteit biztosítja: a földszinten minden esetben közösségi funkcióval (kézműves műhelyekkel, üzletekkel, vendélátóhelyekkel, szolgáltatásokkal), telkenként kialakított mélygarázsokkal. A tömbbelső a gyalogosok által szabadon átjárható nyilvános tér teraszokkal, játszóterekkel, minőségi térburkolattal. 

A Fő út és Bácskai utca által határolt tömb nagyon heterogén felépítésű. Intézményi funkció, ipari létesítmények, lakóépületek, kereskedelmi/szolgáltató telepek és elhagyott, leromlott állagú épületek összképéből áll. Elképzelésünk, hogy az ipari és a szolgáltató telep funkciókat elhagyva olyan központi épülettömböt hozzunk létre, amely méltó életteret biztosít az odaköltözőknek. A területet bejárva tapasztaltuk, hogy a Polgármesteri Hivatal helyhiány miatt az egyes alosztályait kénytelen különböző ingatlanokban elhelyezni (pl. REAC). Az új tömbben kialakítottunk egy igazgatási épületegyüttest, ahol a megmaradó Polgármesteri Hivatal mellett minden igazgatási funkció elfér. Az ügyfelek és dolgozók parkolását egy új, térszint feletti parkolóház megépítésével oldjuk meg, amit a Fő út felől lehet megközelíteni, hogy a Bácskai utca, sétáló utca lehessen.

A tömb Széchenyi tér felőli, elkeskenyedő végén helyeztük el a szorosan vett kulturális-közösségi központ belső udvarra szervezett hármas épületegyüttesét. Az igényes lakókörnyezet nemcsak szolgáltatást, ellátást, vendégfogadást biztosít a környék lakóinak, hanem mintát is ad a városias környezet továbbfejlesztésére.

A meglepően hatalmas és míves, neostílusú plébániatemplom kertje körüli térség a szűkebb és tágabb városrészközpont természetes súlypontja, térbeli középpontja. A környezetét uraló, belül gyönyörűen felújított monumentális székesegyház Rákospalota szakadozott történelmi múltjának heroikus karakterét állítja elénk.

Tervezési feladat volt a plébánia áthelyezése új helyszínre. Erre a célra a templom és sportliget között lévő „kocka” épületet jelöltük ki. 

A főtemplom apszisa mögött feltáruló sportliget egykor békáktól hangos mocsaras területén  már a két világháború között a mostanihoz hasonló városrendezési tervpályázattal keresték a megfelelő, ide harmonikusan illő városközpont építészeti karakterét, de nem maradt sem idő, sem pénz, sem energia a kialakítására. Hogy azután a Kádár-rendszer egyszer-és-mindenkorra sportpályákkal építse el a Régi Fóti út mentén létrejövő felekezeti templomnegyed és a főtemplom városépítészeti együttesbe szervezésének lehetőségét.

A sporttelepet ma mindenesetre  ligetszerűen javasoljuk fejleszteni, minőségi zöldterületi környezettel oldva fel a szabadidős sportfunkció, a kereskedelmi-, és a szakrális funkció ellentmondásait.

A kisváros élhető közterei, a kertváros zöldfelületei

A minőségi városközpont mindenki által beazonosítható környezeti identitását a terület egységes színvonalon kidolgozott alapsíkja biztosítja. A tervezési területen a gyalogos forgalomnak egyértelmű prioritást biztosító, csillapított forgalmú, összefüggő díszburkolati és zöldfelületi rendszer nem elsősorban a legdrágább anyagok kiválasztására, hanem a közterek  használatának praktikus részleteire, interaktív, felhasználóbarát kialakítására koncentrál. 

Egyaránt fontos a gyermekes, babakocsival közlekedő kismama és a bizonytalan léptű idős ember, a mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékos, az információt és eligazodást kereső idegen, az idelátogató vendég és vendéglátója, a közösséget kereső fiatal és az aktuális ügyeit intéző polgár,  a biciklista, a kutyás sétáló, a kocogó, a postás, a bevásárló háziasszony és az iskolából hazafelé ballagó diák igényeinek kiszolgálása.

Szegélyek, faveremrácsok, burkolatváltók, átmeneti idomok, korlátok, padok, kerékpártárolók, információs táblák, közmű-elosztó és mérő műtárgyak, aknafedlapok, térvilágítási oszlopok, felsővezetékek, kerítések, közlekedési táblák sokféle formanyelvet beszélő rendszerében kell kapcsolatot, interaktivitást biztosító (és ezért a vandalizmust csökkentő), áttekinthető vizuális-kommunikációs rendet teremteni. A minőségi zöldfelületek alapvető kritériuma a fenntarthatóság, a közösségi részvétel és a differenciált, felelős lakossági használat biztosítása (lásd Ausztria). Meggyőződédünk szerint a közterületek folyamatosan karbantartott minősége idővel visszahat a telken belüli magánszféra minőségére is.

Az állomásliget, mint eszközváltó forgalmi csomópont a kerülethatáron

A nagykiterjedésű, területileg széttagolt kerület városrészközpontjának legfontosabb minőségi kritériuma, a komfortos használat kulcsa a közösségi közlekedés színvonalának emelése lesz. Az ottlakók mindennapjainak folyamatos, életminőséget befolyásoló színtere a vasútállomás, a villamos- és a buszmegálló, a forgalmi dugó, a közlekedéssel töltött idő mennyisége és minősége. 

Tervünk központi eleme az Újpest-Rákospalota közúti felüljáró környezeti-városépítészeti feljavítása, a Karácsony Benő városi rendezvénypark Újpest felé való átvezetése és ezzel a két kerületközpont közvetlen gyalogos és zöldfelületi összekötése. Továbbá a zöld felüljáró-domb alatt új, korszerű elővárosi-agglomerációs vasútállomás kialakítása. A tervezett eszközváltó közlekedési csomópont fedett térben teremt közvetlen, kényelmes átszállási lehetőséget az elővárosi vasút, a 3-12-es körvillamos, a különböző autóbusz viszonylatok, a P+R gépkocsiparkoló, a nagykapacitású őrzött kerékpártároló és a piac-bevásárlóközpont között. 

Közösségi élet a kulturális városközpontban

A motorizáció és a televízió mindenütt nagyon sokat rontott a városi élet minőségén, elsorvasztva a hagyományos közösségi funkciókat, beszorítva a családokat a privát szférába, alvóvárossá degradálva az élet régi színtereit. Nagyvárosok városrészközpontjainak megújulása függ a munkahely és lakóhely viszonyának újraértelmezésén, a kulturális identitás elemeinek újrafogalmazásán, a helyi társadalom aktivitásán, a gyermekintézmények, az iskola, a szociális ellátás, a kisközösségek találkoznak egymással. Számtalan lehetőség nyílik irodalmi, színházi, tánc, zenei, kézműves foglalkozások és rendezvények szervezésére.

  

A sportliget és az aktív közösségi időtöltés

A megújuló REAC stadion, az új uszoda és kézilabda centrum hiánypótló beruházás Rákospalotának. Ösztönzőleg hat a családok egészséges életmód fenntartásához, a teljesítőképesség növeléséhez. Az év minden szakában lehetőség nyílik közösségi kapcsolatok építésére. A sportlétesítmények körüli ligetben lehetőség nyílik futásra, kerékpározásra. A stadion kialakítása során a kisvárosi léptéket vettük figyelembe, légies szerkezeti megjelenéssel, finom Fibonacchi szerkesztésű áttetsző tetőszerkezettel. Az uszodát és a kézilabda csarnokot passzázs tagolja. Az uszodánál kialakítottunk egy zöld pihenő rézsűt.

Miért költözzünk Rákospalotára?

-Mert kényelmes közvetlen elővárosi vasúti összeköttetés van a Nyugatival, a pesti metróval!

-Mert szuper vonatok járnak ezen a szakaszon, olyan sűrűn, mint a HÉV. Húsz perc a Nyugati.

-Mert a vasútállomásnál tudom hagyni a kocsimat és parkolási kedvezményt is kapok.

-Mert őrzött tárolóban hagyhatom a kerékpáromat és fantasztikus pék van a picon.

-Mert az inkubátorházban kerámiaműhelyt és ösztöndíjat tudtam pályázni.

-Mert a Karácsony Benő parkban mindig találok motoros haverokat.

-Mert az új külső fonódó villamossal egyszerűen át tudok járni az unokáimmal az uszodába az Újpalotai lakótelepről.

-Mert munkából hazafelé jövet, átszállás közben gyorsan be tudok vásárolni.

-Mert reggel gondozott parkon keresztül sétálva érem el a ligetállomást.

-Mert az új rákospalotai városközpontban lakunk, közel a sportligethez, az uszodához.

-Mert a kulturális központban rendszeres színházi előadásokat láthatunk.

-Mert a Palotai Múzeum földszintjén és az udvaron folyamatosan hagyományőrző programok zajlanak.

-Mert a plébániatemplom előtti téren a karácsony előtti hétvégeken adventi vásár és ideiglenes műjégpálya működik.

-Mert a sportligetben biztonságosan tudok kocogni.

-Mert a REAC-nak szurkolok és minden meccsen kintvagyok.

-Mert a fiam sporttagozatra jár és az új sportközpontot gyalog is eléri.

-Mert rendszeresen focizunk a kollégákkal az új tornateremben.

-Mert a plébánián tudtam csatlakozni az egyik kisközösséghez.