hangok háza

év: 2008 ősz
típus: koncepcióterv / komplex
helyszín: Győr / belváros
funkció: hangok háza
volumen: 360 m2
építészet: Szepesi János
építész konzulens: Golda János
épületgépészet: Nagy Kristóf, Stiebel József
tartószerkezet: Szép János

"A hang épületének bemutatásához, néhány dolgot érdemes tudni a téma fizikai valóságáról, érdemes néhány érdekes jelenséget először megtárgyalni legalább olyan szinten, hogy érthetőek legyenek az épület kialakításai, funkciói, amelyek a jelenségek bemutatását célozzák. A hullám jelenségek egy csoportját alkotják a hangok. A hang keletkezésének és tudomásul vételének, vagyis a teljes hangfolyamatnak öt tényezője van:
  • Az energia forrás
  • A hang forrás, (rezgő test)
  • Vivő közeg
  • A hang felfogó (a közeg rezgést átvevő test)
  • A jelző, mérő, vagy érzékelő eszköz
A hang, mint közegrezgés objektív tényező, de számunkra csak akkor válik érzékelhetővé, ha valamilyen hang felfogó szerv, vagy eszköz által valamelyik érzékszervünkön keresztül tudomásunkra jut. Az akusztikus jelenségek hatnak az emberre, ezért a hang felfogás után még különböző fiziológiai és pszichológiai tényezőkkel is számolni kell. Az akusztika ezt is figyelembe veszi, amikor objektív módszerekkel igyekszik a szubjektív hatásokat kutatni. A hang számunkra kedvező esetben zene lehet, de szubjektív megítélés alapján zaj, zörej stb. A rezgő test és a rezgést átvevő, illetőleg tovább szállító közeg megkülönböztetése nem könnyű. A rezgő test anyaga azonos is lehet az átvevő közeggel, mint a sípok rezgő levegő oszlopai. Lényegbeli megkülönböztetés, hogy a hangot adó test határoló felületekkel korlátozott, míg a közeg, amely a rezgést átveszi és továbbítja, első megközelítésben határtalannak tekinthető. Amint határfeltételek korlátozzák a közeg méreteit, azonnal jelentkezik a hangforrás tulajdonság. Ilyen jelenség pl. a kisebb terek saját hangja. A hangkeltés úgy megy végbe, hogy a felhasználandó energia készlet a hangforrás révén rezgési energiává alakul és ezt a rezgést a közeg részecskéi egymás után átveszik. Így alakul ki a hangtér. A felhasználásra kerülő energia nem csupán mechanikai lehet, hanem villamos, esetleg hő stb. Az energia átadás a hangforrás részére folyamatos (öngerjesztett rezgés), periódusos (kényszer rezgés), vagy impulzus szerű (szabad illetőleg csillapodó rezgés). A közeg részecskéi kényszerrezgést végeznek. A hang elsődleges sajátságait a rezgő test, vagyis a hangforrás fizikai tulajdonságai határozzák meg. Tömege és rugalmassága határozza mag a hangrezgés szaporaságát, energia átalakító és átadó képessége pedig a hang energia tartalmát. A hangforrás és a vivő közeg halmaz állapota nem döntő a hangjelenség szempontjából, bár a hallószervhez a közvetítést rendszerint a levegő végzi. A szilárd vivő közegek különösen az infrahangok, a cseppfolyósak pedig az ultrahangok vezetésében játszanak vezető szerepet. Hangot nem csupán füllel érzékelünk, hanem testünk akár többi részével is, függően frekvenciától, a közvetített energia nagyságától. Testünk üregei, szervei, sejtjei is saját rezgésre képesek. Kellően nagy energiájú hang akár halált is okozhat. A hang, jellegénél fogva hullám jelenség, rendelkezik az ilyen természetű jelenségek összes tulajdonságával: terjedési iránya van, vissza verődhet, a különböző közegekben a terjedési sebessége változó, a közeghatáron törési jelenségek vannak, visszaverődéskor interferencia jelenségek lépnek fel stb.
A hangok háza néhány tulajdonság bemutatására lehet alkalmas: Az íves határoló szerkezettel épített előadó tér hátfala lehet akusztikusan hangelnyelő alapvetően, ahogyan a stúdiók belső falazata is készül, a visszhangok kizárására, ha azt nem tudjuk a fentebb leírtak szerint uralni. Viszont azonnal visszhangossá tehető különböző anyagokból készült paravánok elhelyezésével, akár részlegesen is. A kemény burkolatú aljzat könnyen hangelnyelővé tehető pl. csúszásgátló gumilapok lehelyezésével. Ilyen kialakítással a tér számos fentebb leírt hangtani tulajdonság bemutatására lesz alkalmas. Külön helyiség készül a zaj elleni védekezés demonstrálására, úgynevezett „csend szoba”. Az alacsony frekvenciával, de nagy energiával rendelkező hangok „szigetelése” csak a hang tömeggel való felfogásával lehetséges,(ólomlemez) amely saját tulajdonságánál fogva nem képes a rezgéseket átvenni. A süket szobát tehát elszigeteljük, elemeljük az épület többi részétől, egyben olyan határoló szerkezettel építjük amely tömegénél fogva kevésbé rezgethető, „rázható”. A hang veszélyes fegyver is lehet, a zaj ellen való védekezés tehát egyre fontosabb."